Angol konyha - magyarázat a karikatúrához // Anyamadár Angliában

Angol konyha - magyarázat a karikatúrához

Az angol konyha két iskolára osztható. Az egyikben a currys csirke, a tandooris csirke és a tikka masalás csirke játssza a főszerepet, a másikban a mentolos fagyi, az ecettel nyakonöntött sült krumpli és a kenyérből készült kolbász adják meg az alaphangot. Az előbbiekre nem térnék ki: aki kinyit egy indiai szakácskönyvet, minden titokba beavatást nyer. Aki viszont kíváncsi az őshonos angol ízekre, és úgy dönt, kipróbálja őket, az nem kis kalandra vállalkozik. Mindenképpen szüksége lesz valakire, aki vigyázza a lépteit, úgyhogy afféle kicsinyített Vergiliusként a vakmerő és kíváncsi utazó mellé szegődöm, és fellebbentem előtte a fátylat, ami a méltán hírhedett és megvetett angol konyhát megérdemelt ismeretlenséggel fedi.

Első recept, és ez meghatározó lesz a továbbiakban is, a kelkáposzta elkészítésének módja. Senki ne mondja, hogy zugszakácstól csentem a formulát, egyenesen a BBC honlapjáról töltöttem le a konyhaművészet e remekét. Íme, itt van. Aki nem szeret kattintani, annak álljon itt magyarul:

Hozzávalók:
1 nagy fej kelkáposzta

Elkészítés:
1. Vágja fel a káposztát, és vegye ki a torzsáját. Metélje apróra a leveleket, és főzésig nejlonzacskóban tegye őket a hűtőbe.
2. Párolja vagy főzze forró sós vízben 4-5 percig, míg puha lesz.
3. Azonnal szolgálja fel.

A BBC 1922-es alapítása óta azért küzd, hogy a műveletlen tömegekhez eljuttassa a dicső brit kultúra kincseit. Méltán tekintik a világ egyik legmegbízhatóbb és legtekintélyesebb TV-adójának. Ennek tükrében javaslom, olvassuk át még egyszer a receptet...

Óriási tévedés lenne azonban azt hinni, hogy az angolok másra sem képesek, mint berakni valami zöldséget a vízbe, alágyújtani, várni egy kicsit, aztán kivenni. Jó, tényleg ez a legnagyobb tudományuk, de azért van itt más is. Nagy szakértői annak, hogyan lehet két, különben szuper ízt úgy összekeverni, hogy még az Idegenlégióból szökött, két hete finomra szitált homokon élő katona is elhúzza tőle a száját. Ez az ő titkos fegyverük. Bár a spenót tejszínhabbal és a babán kecsöppel nem az ő találmányuk, azért nekik is van mire büszkének lenni. Álljon itt egy (közel sem teljes) lista:

- tejcsoki + mentol
- sült krumpli + malátaecet
- tea + tej

Ez utóbbinál álljunk meg egy szóra. Valahol olvastam egy olyan véleményt, hogy az imperializmus tulajdonképpen nem is volt olyan rossz, mert ha az angolok annak idején nem nyomják le Indiát, akkor a tea máig csak Goa szükebb környezetében lenne népszerű ital. Én azonban rájöttem még valamire. Az angolok megszerezték a teafőzés titkát, de féltékenyek voltak rá, hát elkezdték híresztelni, hogy tejet kell beletenni, mert úgy az igazi. Ettől persze világosbarna mosogatólé lett belőle, és a művelt világ jobb érzésű tagjai undorodva fordultak el tőle. Az angolok pedig röhögve itták otthon cukorral, esetleg egy kis citromlével. Sokan nem tudják, de az Egyesült Államok annak köszönheti a létét, hogy a telepesek nem voltak hajlandók tejjel inni a teát, inkább az egészet beborították az Atlanti-óceánba (ld. Bostoni Teadélután). Erre persze kitört a függetlenségi háború, mert az angolok nem akarták engedni, hogy kiszivárogjon a finom tea titka.

A tejes teáról írta egyébként a Mester, a "magyarként Angliában élni" téma koronázatlan királya, azaz Mikes György, hogy:

A teával az a baj, hogy eredetileg nagyon is finom ital volt.
Ezért a legnevesebb brit tudósok összedugták a fejüket, és bonyolult biológiai kísérleteket végeztek, hogy kiderítsék, hogyan lehetne elrontani.

A brit tudomány örök dicsőségére fáradozásuk meghozta a gyümölcsét. Azt javasolták, hogy ha nem üresen, esetleg citrommal vagy rummal éscukorral isszuk, hanem pár csepp hideg tejet teszünk bele, elérhető a kívánt hatás. És amint ez a valaha frissítő, illatos keleti főzet színtelen és íztelen toroköblögetővé változott, egyszerre Nagy-Britannia és Írország nemzeti italává tették, bár továbbra is megtartja, sőt, mondhatni bitorolja az előkelő "tea" nevet.

Ehhez - szokás szerint - nem tudok mit hozzátenni.

"Na de csak van valami az angol konyhában, ami jó!" - mondhatja bárki, és nekem fejet kell hajtanom az igazság előtt, valóban van. Mégpedig - és itt most saját ismerőseim példájából indulok ki - a fagyasztott pizza a mélyhűtőben.

Mégis, hogy az egyoldalúság vádja ne érjen (hehe), és az igazán megszállott angolofilek, valamint a bulémiások kedvéért, akik úgyis kihányják az egészet, álljon itt végezetül mégis csak egy rövid összefoglalása az angol konyha eddigi legsikeresebb találmányainak. Kipróbálni csak saját felelősségre, engem senki ne gyalázzon!

Yorkshire pudding - palacsintatésztaszerűségből sütött kis tálka, amibe hússzószt tesznek, azt rá a sült húsra. A tészta kellemesen szétázik, és a lé ráfolyik a húsra. Ha virslit is sütnek bele, külön szolgálják fel, és úgy hívják: toad in the hole. Varangy a lyukban. Jó étvágyat kívánunk!

Sheperd's pie - krumplipürével betakart darálthús, rajta reszelt sajt, és ez az egész így megsütve. Be kell vallanom, ez most így nem is hangzik olyan rosszul.

Bubble and squeak - vagyis bugyogás és sípolás - állítólag ilyen hangot ad ki a kaja, miközben fő. Ezt inkább nem is részletezem.

Black pudding - ez magyarul véres hurka (nyami), nem is ez a gond, hanem az, hogy ez jellemzően reggeli étel...

Cornish Pasty - ez finom. Nincs mese. Levelestésztában sütött zőccség-hús.

Na, hát ennyi jutott eszembe. Végezetül tartozom egy vallomással. Föl-földobott kő vagyok én, szidom, csúfolom itt az angol konyhát, az ételeiket, pedig a kenyerüket eszem, és ami még nagyobb baj, nem is kis lelkesedéssel. Igen, barátaim, sírva, kínban, mit se várva, de mégis csak eszem a sült babot meg a krumplipürét meg a híg és apró, hotdognak gúnyolt virsliket. Sőt, nekem már úgyis mindegy, kimondom: Jehova.

Várom a köveket.

(http://mashu.freeblog.hu/archives/2007/01/18/Angol_konyha/)

írta: mashu, 2009. jan. 29. 16:17 - címkék: és kategóriák: Anglia - 20 komment
Ez annyira tetszik, olvassa más is! >

Eddig 20 komment érkezett ()

1. Ziebi (Válasz erre)
2009. 01. 29. 18:35
:D

TE jó ég :D
És még én vagyok kiakadva a mogyoróvajas szendvicsen :D
Nem szóltam egy szót se :)
2. mariann (Válasz erre)
2009. 01. 29. 20:20
Angol kolléganom szokott ilyesmit enni: két szelet megvajazott kenyér kozé csipszet szór,és karikára vágott banánt tesz rá....brrr..ja,a csipsz természetesen csak sós-ecetes lehet:)
3. Judit (Válasz erre)
2009. 01. 29. 20:26
Ezen de jót nevettem! :) Itt Au-ban legalább beújítottak a BBQ-val, azon legalább tényleg finom dolgokat lehet sütögetni...
Hé, és a hihetetlen HP sauce kimaradt a felsorolásból! en.wikipedia.org/wiki/HP_Sauce
Na mikor egyszer máltai nyaralásunk alatt láttam, hogy az angolok ész nélkül öntik rá a reggeli rántottára, babra, virslire, én is kipróbáltam. Áááááá na EZT nem kellett volna... :) Bár, most, hogy a vegemite-ot is megszerettem, lehet, újra kipróbálom. :)))
4. kisnyuszika (Válasz erre)
2009. 01. 29. 21:00
Imádom az ecetes-sós chipset,meg az ecetes sültkrumplit,nyammi,de hiányzik nekem,mert ezek csak Angliában az igaziak.A tejes-teát utálom,nem tudtam megszeretni:(
5. Monka (Válasz erre)
2009. 01. 29. 21:04
Emő, ez (is) annyira jó... neked publikálnod kéne :))) vagy könyvet írni. Mindenesetre szóljál, mert eddig is lelkes olvasód voltam és azt hittem ezt már nem lehet fokozni :))) Szóval ha kiadó volnék...
Csak hogy a témához is szóljak: itt Yorkshire-ben is borzalmas a yorkshire pudding..., pedig én mindenevő vagyok :) (illetve az voltam otthon)
6. Monka (Válasz erre)
2009. 01. 29. 21:09
Jaaaa, most esett le: szóval Emő bezsebelheted a dícséretet ami Mashu-nak jár :))) sebaj, ettől még igaz amit írtam! ;)
Szóval Mashu, ha kiadó lennék... (Emő add át légyszi') :))))))
7. boushra (Válasz erre)
2009. 01. 29. 21:55
en rajottem a tejes tea titkara !!!
az ugy van, ha egesz nap egy irodaban ulsz, folyamatosan iszol valamit. Pesten, emlekszem iszonyatosan lehigitott teakat ittunk egesz nap, mindenfele morbid gyumolcsos izzel, vagy jobb esetben mezzel, citrommal. Eleg hig volt, mindig csinalt valaki egy kancsora egy filtert es behozta.
Angliaban ugy van most, mint egy pub-ban, aki kimegy a pulthoz, a konyhaban, mindenkinek kihoz egy teat. Es most jon a lenyeg.
Egy bogrebe dobnak egy filtert es ez eleg eros. Ha naponta iszol min 2-3 bogret (ok inkabb 5-7-et), ez eleg savas. Muszaj valamivel felhigitani, mar en is tejjel iszom. A tej azert is jo, mert megtolti a gyomrodat, es ebedelni se kell. A tej azert is jo, mert maskulonben cukor nelkul nem tudnal eros teakat inni.
Amugy ez nem igazi tea, ez csak folyadek.
Igazi teat csak mi csinalunk...es itt johet a kovezes :DDD !!!
Kicsi, aranyozott szelu poharakban, es filter nelkul, de kardamommal, cukor nelkul, de baklawaval.
8. Katt. (Válasz erre)
2009. 01. 30. 8:43
Sheperd's pie-t mi sokat csinalunk, a daralthusihoz gombat is teszunk, es Husos burgonya laatikko-nak csufoljuk finnul :))) Finom kaja, sok krumplipure kell hozza.

Cornish Pasty - tavaszi tekercs angol modra? :) Mi lazacot szoktunk neha sutni leveles tesztaban :)

A teahoz meg nem szolok hozza, mielott gyerek lett a hasamban fuggo voltam :-)
9. magenta (Válasz erre)
2009. 01. 30. 11:12
Hát én megőrülök a mentolos csokiért. :)))
Akármilyen mennyiségben meg tudnám enni, meg a mentolos fagyit is. És ugyanúgy szeretem a chiliset is.

A mogyoróvajról már beszéltünk egyszer, emlékszel?

A tejes tea szörnyű találmány, de ízlések és pofonok, ugye... Én imádom a zöld teát (igen, hígan, másfél liter vízbe teszek egy filtert) és csak pár csepp citromot teszek bele, frissen facsarva.

Egy-két kaja nem hangzik rosszul, de nem tűnik különösebben fantáziadúsnak az étkezésük, vagy tévedek?
10. ildisz (Válasz erre)
2009. 01. 30. 11:35
egyszer azt olvastam egy angol nyelvkönyvbeli cikkben, h regen jo volt az angol konyha es csak a II. Vilaghaboru alatt romlott le ennyire a szinvonala. az allam ui kiadott akkoriban vmi haborus szakacskönyvet, amiben a rendes/hagyomanyos alapanyagokat mindenfele marhasaggal helyettesitettek. es meg azt is irtak, h az angol konyha igazabol nagyon jo, mert van-e jobb a friss roast beefnel frissen parolt zöldsegekkel?:-)
Hat az biztos, h a felsoroltakbol talan a zöldseges tekercset ennem meg szivesen.:-) Amugy a tejes teat en pl egy idöben nagyon szerettem. Az volt a legjobb benne, h a hideg tej lehütötte a forro teat es azonnal lehetett inni. raadasul, nem volt olyan erös sem. mostanaban, sajnos mar nem birja a gyomrom a tejet, igy marad a hagyomanyos citrom+cukor valtozat.
11. takezo (Válasz erre)
2009. 01. 30. 12:37
meshü-meshü... Ki vagy te, hogy megítéld az angolok konyhaművészetét???;) Btw a tej(szín)es tea isteni, krémes, lágyabb íze lesz tőle. Amúgy pedig üszkve egy hónapja nem beszéltünk, jelzem. Jó lenne pedig.
12. darilh (Válasz erre)
2009. 01. 31. 2:59
LOL! Jókat röhögtem itt magamban a bejegyzéseden!:)
(A mogyoróvajat ki nem állhatom, tehetek én arra akármennyi jelly-t, az akkor is száááraz!)
13. Queen_ (Válasz erre)
2009. 01. 31. 17:37
szia
kérlek változtasd meg a linkben a blognak a címét erre amit ez a cím takar. muszáj abbahagynom a másikat.köszim
14. baudolinA (Válasz erre)
2009. 02. 01. 12:08
Hűű, még jó, hogy még nem ettem... :)
15. hicudzsi (Válasz erre)
2009. 02. 02. 9:10
Várom Mashut, hogy válaszolgasson nektek elvégre ez az ő bejegyzése. :)

Queen megváltoztattam :)
16. magenta (Válasz erre)
2009. 02. 02. 11:10
Akkor itt kérdezem meg azt is, amin régóta gondolkodom: miért Mashu?
17. hicudzsi (Válasz erre)
2009. 02. 02. 14:33
Magenta nálunk mindenki -shu. :) Onnan indult, hogy Mashunak az emailcíme Tamashu volt - (Tamás Hungary) - aztán ugye japán harcművészkedtünk, nyelvet tanultunk és ott a japánok meg így mondták ki a nevét: Tamasu. Így rajtamaradt... de ahogy becézgettem lejött róla a Ta-. Mikor Éduát vártuk ő lett még odabent Babashu, aztán mivel öcsém is Tamás ő lett a Tomishu és így tovább terjedt a kór...
Van otthon:
Emőshu, Andishu, Krisztishu is már... :)))
18. magenta (Válasz erre)
2009. 02. 02. 19:48
Ez aranyos! :)
19. mariann (Válasz erre)
2009. 02. 02. 21:50
Es mi van a fish and chips-sel?
En azt szeretem...Vagy lehet,hogy az nem is eredeti brit?
20. tool (Válasz erre)
2010. 03. 23. 5:21
Koszonom, hogy egy erdekes blog